Ha ingatlan adásvétel során ingatlanközvetítő jár el, akkor a legtöbb esetben felmerül az, hogy az ingatlanos “ajánlati biztosítékot” kér a potenciális vevőtől az adásvételi szerződés megkötése előtt a szerződési szándékának komolysága jeléül.
Az új Lakástörvényben szabályozásra került, hogy az ingatlanközvetítők milyen feladatokat láthatnak el. Ennek alapján egyértelművé vált, hogy 2021. január 1-től vételi ajánlatot, avagy vételi szándéknyilatkozatot nem szerkeszthet az ingatlanos, és letétkezelésre sem jogosult, tehát ajánlati biztosítékot sem vehet át, hiszen átvételre nincs megfelelő jogcíme, felelősségbiztosítása, és eleve kérdéseket vet fel a letétkezelés, annak biztonsága.
Nem kizárt, hogy ingatlanközvetítő szerkessze a vételi ajánlatot, de ezt nem az ingatlanközvetítői tevékenysége körében végezheti, hanem csak akkor, ha párhuzamosan ügyvédi tevékenység végzésére is jogosult.
De akkor mit csinálhat az ingatlanközvetítő?
Az ingatlanközvetítő, ingatlanos az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk és adatok beszerzésével, valamint előkészítésével foglalkozhat, de az okiratok megszerkesztésével és értelemszerűen ellenjegyzésével már nem.
Ez azt jelenti, hogy az adott ingatlanközvetítő, ingatlanos a tulajdoni lapot, társasházi alapító okiratot és SZMSZ-t, valamint a felek adatait, illetve az energetikai tanúsítványt beszerezheti. Ugyanakkor azon a gyakorlaton 2021-től változtatni kell, miszerint az ingatlanos készíti elő a vételi ajánlatot, avagy vételi szándéknyilatkozatot.
De mi ennek az egésznek a jelentősége?
A szerződéskötést szinte minden esetben megelőzi az ajánlat, ami egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő egyértelműen kifejezi a szerződés megkötésére irányuló szándékát és nyilatkozatában kitér a megkötendő szerződés lényeges tartalmára. Ez azért fontos, mivel egy hibásan, vagy meggondolatlanul tett vételi ajánlat akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat.
A vételi ajánlattal, vételi szándéknyilatkozattal ajánlati kötöttség keletkezik, és ha az eladó elfogadja az ajánlatot, akkor bizony adásvételi szerződés jön létre a felek között. Azaz egyértelműen tulajdonjog átruházására vonatkozó okiratnak minősül a vételi ajánlat, szándéknyilatkozat, ami miatt nem szerkesztheti azt ingatlanközvetítő, vagy ingatlanos.
Számos olyan tény és körülmény merül fel adásvétel során – amelynek az előszobája az ajánlattétel -, amelyben tisztán kell látni, és amelyben ügyvéd tud megfelelő tanácsot adni.
Ilyen különösen, hogy az ingatlanon fennálló terhek vannak-e, ezeknek a terheknek hogyan és miként történik a mentesítése, egyáltalán az ajánlattevő lesz-e az egyedüli vevő, a vételár fizetésének feltételei, ütemezése, figyelembe véve az esetleges finanszírozást, birtokbaadás részletei és elmaradásának/késedelmének következményei, valamint az illeték és SZJA szabályok kérdései. Nem lehet az ajánlattételt úgy megtenni, hogy nem látunk tisztán, vagy ha sürgetve vagyunk, esetleg, ha jogban járatlan fél szerkeszti azt.
Miért jó, ha ügyvéd jár el?
Az okiratszerkesztés, ajánlati biztosíték, foglaló, vételárrészek, de akár a bejegyzési engedély letétbe vétele és kiadása, az okirat ellenjegyzése mind-mind ügyvédi tevékenységnek minősülnek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján.
Ebben az esetben az ügyvéd által szerkesztett vételi ajánlat, szándéknyilatkozat mellett az ügyvédnél teljesítési letétbe tudja helyezni az adott összeget az ajánlattevő a tulajdoni lapon szereplő eladó javára azzal, hogy ha létrejön az adásvétel, akkor a vételár részeként (megfelelő jogcímmel) az eladónak az átutalásra kerül, míg, ha nem jön létre, akkor visszautalásra kerül az ajánlattevő részére.
Egy ügyvéd minden esetben köteles megvizsgálni az adott ingatlan jogi helyzetét, tájékoztatni az ügyfelét – és ha a másik fél jogi képviselő nélkül jár el, akkor őt is – az adásvétel menetéről, kapcsolódó költségekről, adó- és illetékszabályokról, releváns jogi kockázatokról.
Az eddig leírtak alapján adja magát a kérdés, miért nem lehetne az ingatlanközvetítője egyben az ügyvédje is?!