Ingatlan vásárlása esetén, mielőtt ajánlatot tennénk a kiszemelt ingatlanra, mindenképpen érdemes megnézni az ingatlan tulajdoni lapját. Ebből megtudhatjuk az ingatlan legfontosabb adatait, a tulajdonosok személyét, illetve hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog vagy teher.
Az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni lap
Magyarországon az ingatlanokat településenkénti rendszerezéssel az országos ingatlan-nyilvántartó rendszerben lehet elérni. A tulajdoni lapon vannak feltüntetve az ingatlan tulajdonával kapcsolatos adatok és fontos jogi tájékoztatások, terhek.
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Ez azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt adatról pedig vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
A tulajdoni lapot nemcsak a területileg illetékes Földhivatalban lehet igényelni, hanem még a földhivatal online felületén is hozzá lehet férni az ingatlan nyilvántartáshoz. Minden magánszemély 2 db-ot kérhet le ingyenesen a saját ügyfélkapuján keresztül. Ehhez a https://www.foldhivatal.hu/ oldalon a „Földhivatal online” ikonra kattintva lehet ügyfélkapus azonosítással belépni, majd adategyeztetés után lehet igénybe a szolgáltatásokat.
Beszélhetünk, hiteles tulajdoni lapról és nem hiteles tulajdoni lap másolatról. Hiteles tulajdoni lapot személyesen a járási földhivatalban, nem hiteles tulajdoni lapot és e-hiteles tulajdoni lapot online lehet igényelni. A nem hiteles tulajdoni lap másolat ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a hiteles verzió, de hivatalos ügyintézéshez (pl. banki hitelügyintézés) nem használható.
Az adás-vétel kezdeti szakaszában, amikor szeretnénk tudni, vagy igazolni a tulajdoni viszonyokat, jogokat, terheket…stb. elég a nem hiteles tulajdoni lap másolat is. Ez olcsóbb, mint a hiteles tulajdoni lap és ennek a célnak maradéktalanul megfelel!
A tulajdoni lapról kétféle másolat a teljes másolat – valamennyi bejegyzést tartalmazza, azt is, ami már törlésre került- és a szemle – kizárólag a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a törölteket nem- állítható ki. Általában elég a szemle változatot kérni, ami az aktuális állapotokat mutatja, hiszen a teljes kivonaton található sok adat és infó, elsőre zavaró lehet.
A tulajdoni lap három részből áll.
A tulajdoni lap I. része
A tulajdoni lap I. része többek között tartalmazza
- az ingatlan helyrajzi számát, címét, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és az ingatlan nagyságát négyzetméterben vagy hektárban,
- a földrészleten található felépítmény jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),
- termőföld esetén a művelési ágat (szántó, legelő stb.), a minőségi osztályt és a kataszteri tisztajövedelem mértékét tartalmazza.
Nagy a jelentősége az I. rész feletti szakasznak is, ahol az esetleges széljegyet tüntethetik fel. Az ingatlannal kapcsolatban benyújtott bármely kérelem esetén, az ingatlan tulajdoni lapjára a beadvány iktatószámát, és a benyújtás dátumát, már a benyújtás napján rávezetik, ideiglenes jelleggel, ez a széljegy. A széljegy kifejezi, hogy az ingatlanra vonatkozóan már indult ingatlan-nyilvántartási eljárás. Mutatja továbbá a kérelmek elintézésének sorrendjét is. A földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni, kivéve, ha a különböző beadványok kérelmezői eltérően állapodnának meg. Ez a rangsor elve, amely komoly következményekkel járhat.
Kézenfekvő példa: Ha egy rosszhiszemű tulajdonos egymás után több vevőnek adja el az ingatlanát, akkor az a vevő lesz az új tulajdonos, akinek a tulajdonjog bejegyzései kérelme előbb került a széljegyre!
Gyakran előfordul, hogy az ingatlan címe mellett a „Felülvizsgálat alatt” megjegyzés szerepel. Mit is jelent ez? A központi címregiszter létrehozásának az volt a célja, hogy egyetlen nyilvántartásba kerüljenek a címadatok – mellőzve azt a helyzetet, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok egymástól eltérjenek. Gondoljunk csak arra, hogy Gárdony közigazgatási területén hányféleképpen szerepel egy agárdi, vagy dinnyési lakcím! Létezik 2484 Agárd, 2484 Gárdony, 2485 Gárdony, 2483 Gárdony-Agárd, 2485 Gárdony-Dinnyés – mi legalábbis ezekkel találkoztunk. A központi címregiszter miatti felülvizsgálatra utal ez a megjegyzés – ha ilyet látunk, az azt jelenti, hogy a központi címregiszterből az egységes nyilvántartás szerinti adat az adott ingatlannál még nem került átvételre.
A tulajdoni lap II. része
A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:
- a tulajdonos természetes személy nevét, születési nevét, születési évét, anyja születési vezeték- és utónevét, lakcímét; jogi személy esetén annak megnevezését, székhelyét,
- a tulajdonost megillető tulajdoni hányadot,
- a tulajdonszerzés jogcímét (pl. adásvétel, ajándékozás, öröklés),
- a bejegyző határozat számát, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontját.
Amennyiben több tulajdonosa van egy ingatlannak II/1,2,… szám alatt tartalmazza a tulajdoni lap a fenti adatokat, minden tulajdoni hányadra vonatkozóan. Amennyiben ugyanarra az ingatlanra szerez valaki további tulajdoni hányadokat, akár több sorszám alatt is lehet a bejegyzés (pl. II/2, II/15, II/20) mivel a szerzések különböző időpontokban történtek.
A tulajdoni lap III. része
A III. rész, az úgynevezett teherlap, amely tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti jog, különböző szolgalmi jogok, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog vagy végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lap III. része tartalmazza, a fenti terheket bejegyző határozatok számát, a terhek jogosultjainak nevét és a lakóhelyét vagy székhelyét.
A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó úgynevezett jogilag jelentős tényeket is, pl.: elidegenítési és terhelési tilalmat; árverés kitűzésének a tényét, a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét stb.
A fentiek mind akadályai lehetnek az ingatlannal kapcsolatos jogszerzésnek, ezért különleges figyelmet érdemelnek. Amennyiben az adott ingatlannak több tulajdonosa van, és a bejegyzésnél szerepel az „Utalás” szöveg és utána a II/… tulajdoni hányad, úgy az adott teher csak a megjelölt sorszámnál feltüntetett tulajdoni hányadot terheli. Ha nincs ilyen utalás, akkor a teljes ingatlant.
A legfontosabb, hogy az ingatlan akkor tehermentes, ha a III. résznél az alábbi olvasható:
„Bejegyzést nem tartalmaz”
Sok minden kikövetkeztethető még a bejegyzések időpontjából, a bejegyzések szöveges adataiból. Pl. egy 2020 évben bejegyzett kölcsöntartozás 2021. évben még nem a lejárat felé tart, de egy 1986-os keltezésű, már vélhetően törlesztésre került. Vagy az elektromos műveket megillető szolgalmi jog esetén a szolgalommal terhelt terület nagysága, stb.
Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!